csata ∴

Szófejtés Névmutató ∴ | Rokon Szójegyzék ◊ | Rövidítések


csata | (n) battle, action, combat

  • IPA  /ˈt͡ʃɒtɒ/
  • rokon értelmu (synonyms): ütközet, küzdelem, hadjárat, összecsapás, összeütközés, harc, háború, összetűzés, csetepaté, tusa, had, csatározás; viadal, mérkőzés, erőpróba, verseny, megmérettetés, meccs, összecsapás, kihívás, küzdelem, játszma, rangadó, bajnokság, párbaj, vetélkedő, ütközet, tusa, tusakodás, versenyzés, vetélkedés, versengés, megmérkőzés
  • szóto (root word) ⇑ csat
  • lásd még (see also): gyula, csattog, csárda


Czuczor-Fogarasi Szótár (1862)

csata1 | (csat-a) fn. tt. csatát.

1) Saját ért. két ellenséges hadnak verekedése, vívása. Csatára készülni, csatába menni, csatára kelni, csatába keveredni, csatát víni, csatában elesni. Csatát nyerni, csatát veszteni. Csata után okos a magyar. Km. “Isten áldja meg a magyart, Tartson neve míg a föld tart. Bölcs vénekkel a tanácsban Tűz ifjakkal a csatában.” Népies nemzeti dal (Erdélyi kiadása I. kötet 346. lap.)

2) Átv. ért. Haragos felek öszvekocannása, perpatvara, egymás elleni szitka. No hiszen majd lesz csata, ha megjön a gazda. Az volt ám a csata. Szócsata. Szócsatára kelnek gyakran a rosz házasok; tollcsatára szállnak az irók.

3) A háromszéki székelyeknél am. éji csordaőrizet, honnan: csatás, am. szerben küldött csordaőr.

4) Ismét átvitt értelemben am. verseny. “Vagyon sok aranynyal tündöklő boglára, Kik a napot hiják fényekkel csatára.” Gyöngyösi. Gyöke a hangutánzó csat, csatt. Törökül perzsául dsenk, finnül sota. Képzésre a magyar csata olyan, mint a szintén hangutánzó gyökökből származott pata, duda, totya, s több mások.

Csata2 | helynév, l. CSATTA.


MTA Magyar Tájszótár (1893)

CSATA {csata Abauj m. Beret Nyr, 11.422. 423; csataj Szatmár m. Patóháza Nyr. XVI.95; Szamosköz Nyr. XI.92) :

1. csataj : csapat (Szatmár m. Patóháza Nyr. XVI.95 ; Szamosköz Nyr. XI.92). Ökör-csata: ökörcsorda (Székelyföld Kriza; Udvarhely m. Homoród vid. Vadr.; Győrffy Iván). Nekem is van egy csata rkröm (Kolozs m. Kolozs Kanyaró Ferenc). Te tán azt gondolod, hogy énnekem nincsen jó csata ménesem, jó esztena juhom (Székelyföld Arany-Gyulai NGy. III. 14; Udvarhely m. Vadr.). Egy csata kenyér v. kalács: eggy sütet. Egy csátá kényeret mar kiszéttünk; most rakjuk be a másodikát. Bizon csak sok kényérét észnek még ézék az aratók; é hétén mar a harmadik csátá kényérét fogyasztyák (Abauj m. Beret Nyr. 11.422. 423) ;

2. — csatán, csatába, csatára : — ízben, -szer. Több csatán : több ízben (Zemplén m. Barna Ferdinánd). Két csatán is montam már neki (Abauj m. Nyr. IV.277). Egy csatába: eggy ízben, eggyszer, eggy alkalommal (Heves m. Tisza-SzőUős Nyr. V.91). Vótam én ott már öt vagy hat csatára is (Heves m. Nyr. XVin.91). Egy csatára kiderült (Heves és Borsod m. Nyr. IX. 178). Két csatára is beteg vótam e tavaszon (Abauj m. Nyr. IV. 277). Egy csatára már él is válták. Ez idén [a vetést] már háromszor csatára vérté még a jég (Abauj m. Beret Nyr. n.423); 3. csata: éjjeli csorda-őrizet, melyet az eggyes gazdáktól rendre küldött éjjeli őr (csalás) teljesít (Háromszék m. MNy. VI.319; Háromszék m. Szotyor Győrffy Iván ; Udvarhely m. Vadr.).