hit ∴

Szófejtés Névmutató ∴ | Rokon Szójegyzék ◊ | Rövidítések


hit | (n) belief, faith, creed, religion, affiance, conviction, credence, persuasion, trust ◊ id (obs) sacred, holy, saint (PoMi)

  • rokon értelmű (synonyms) ≅ bizakodás, reménykedés, jóhiszeműség, bizalom, reménység, remény; vallás, hitvallás, belső meggyőződés; vélekedés, meglátás, meggyőződés, nézet, állásfoglalás, vélemény, álláspont, elv, szemlélet
  • származékszavak (derivatives): hitbizomány
  • hivatalos szófejtés (official etymology hit ← hisz Ismeretlen eredetű.


⇒Róng (Lepcha) szókincs egyesületek: áhít, állit, idéz, heg, hegeszt, igazi, ezüst, együtt, egyesít

Mainwaring, George B, and Albert Grünwedel. Dictionary of the Lepcha-Language. Berlin: Printed by Unger Bros, 1898. Print.
Mainwaring, George B, and Albert Grünwedel. Dictionary of the Lepcha-Language. Berlin: Printed by Unger Bros, 1898. Print.

Fölött, látható a róngringnek (Lepcha nyelvnek) két hyit szavuk van. 

Most nézzük meg még mit találunk a másiknál.

A következő címszó azt mondja: lásd hyŭt. Amikor ezt meg is tesszük, ott találunk még több hittel (pontosabben halt-hűlt-hit) kapcsolatos szavakat: áhítheg, hegeszt, igazi,  ezüst, együtt, és egyesít.

Mainwaring, George B, and Albert Grünwedel. Dictionary of the Lepcha-Language. Berlin: Printed by Unger Bros, 1898. Print.
Mainwaring, George B, and Albert Grünwedel. Dictionary of the Lepcha-Language. Berlin: Printed by Unger Bros, 1898. Print.

Én egy nagyon szép kölcsönhatást érzek itt a két nyelv közt.

Maga is?  

A Róng nyelvben, amikor y betüt látunk egy szó közepén, nyelvtanilag az okozást jelez. A hyŭt (egymáshoz kapcsolva, tiszta mint az ezüst) szó a következmény, és hŭt az indíték.

hŭt = (v) ujjong az örömtől to shout, as for joy

Eredmény! 


Czuczor-Fogarasi Szótár (1862)

hit | (hi-t, magashangu i-vel); fn. tt. hit-et v. ~et, harm. szr. ~e.

1) Lelki állapot, midőn a mástól elbeszélt dolgot igaznak tartjuk. Szorosb ért. midőn az isteni kinyilatkoztatást, vallási tanokat, mint igazakat elfogadjak. Legszorosb ért. az egyház nyelvén am. a három isteni jóságok vagy erények elsője, vagyis Istentől belénk öntetett malaszt, melynél fogva Isten igéjéről meggyőződünk, s a szerént élünk. 

Eleven hit, mely cselekedetek által nyilatkozik. A hit cselekedetek nélkül meg van halva. (Sz. Pál). Istenben való hit. “Boldog az, kinek szivében Lángol, mint naptűz, a hit; Annak istenkéz vezérli Élte minden útjait.” Király Károly.

2) Belső meggyőződés oly dolgokban, melyekről világos tudományunk nem lehet, csak belső sejtésünk, pl. mások erényében, öszinteségében, becsületében, jó szándékában való hit. “Nemzetünk ingadozhatlanul bízzék, s higyjen saját jobb, szebb, dicsőbb jövőjében – higyjen azon erős hittel, mely a vallás terén hegyeket képes egy helyről a másikra áttenni.” Lonovics József érsek.

3) Öszves foglalata azon tanoknak és igazságoknak, melyek az Isten és emberek közti viszonyt illetik, s akkor egy értelmü e szóval vallás, religio, újabb alkatu szóval: egély. Tárgylagos hit, mennyire ezen igazságok és kötelességek foglalata magában véve értetik. Alanyi hit, mennyire ezen igazságokat az ember meggyőződése szerént magáéinak vallja, s a kötelességeket e szerént teljesíti. Hitből él az igaz. (Biblia).

4) Hitvallás, vagyis külön vallási felekezet. Keresztény hit, zsidó hit, török kit. Szorosb ért. keresztény vallási felekezet. Római katholika hit, ágostai hit, helvétziai reformált hit. Magyar hit, azaz helvetziai vallás, német hit, azaz ágostai hitvallás, (így nevezték el hajdan egymás vallását Magyarországban a protestans felekezetek, mivel a helvet vallástételüek leginkább magyarok, az ágostai vallásuak pedig eleinte jobbára németek valának). Ó hit, azaz görög hitvallás, mivel a magyarok közt, kivált Erdélyben, a görög vallás elébb kezdett terjedni a rómainál. Hitet vallani. Hitet változtatni. Más hitre térni. Hitét megtagadni, elhagyni. Hitétől elszakadni. Hite hagyott. Hittől szakadt.

5) Biztosító igéret. Hitre megjelenni, (fide publica venire). Hitlevél, (salvus conductus). Megadták hitre a várost. (Illésházy lev. 1600. évből), azaz oly igéretre, mely szerént az ellenség sértetlenül hagyja őket. 6) Eskü, melyet Istenre vagy hitünkre, hitvallásunkra hivatkozva teszünk. Hitét valamire letenni. Hitével játszani, azaz hitét semmibe venni, azzal nem gondolni. Hitét szegni. Hitemre, igaz hitemre mondom. Hittel fogadni, igérni, erősíteni, bizonyítani valamit. “Aznak az árát igaz becsület (= megbecsülés, becsü) szerént, és annak az embernek hiti szerént megértvén.” Sajó-Szentpéteriek végezése 1403-ból.